Papp Csaba válaszolt...

Hamarosan itt a hétvége, és csapatunk a közvetlen rivális Okányhoz látogat. Honlapunknak sikerült megszólaltatni csapatuk kapitányát, Papp Csabát.

 (forrás: www.oksk.gportal.hu)

- Köszönjük hogy elfogadtad a felkérésünket!

- Nagyon szívesen, én köszönöm a felkérést.

- Egész pályafutásod Okányban töltötted. Hogyan érzed magad ott? Soha nem fordult meg a fejedben hogy klubot váltasz?

- Valóban nem hagytam még el az Okány táblát a foci terén, de lehet nem is akarom. Nagyon jól érzem itt magam, nagyon szeretem a közösséget, és azt az egész közeget ami itt Okányban körülveszi a focit, szerintem nem sok ilyen hely van a megye kettőben. Ha a focit nézem lehet nem lenne rossz kipróbálni magam egy osztállyal feljebb, de egyébként semmi okom nem lenne itt hagynom az okányi csapatot.

- Melyik szezon volt számodra a legemlékezetesebb?

- Egyértelműen amikor 2005-ben megnyertük a bajnokságot, és felkerültünk a megye II-be.

- Többször előfordult már az évek során, hogy egymagad voltál okányi a csapatban. Szerinted miért nem sikerül helyi fiataloknak megragadni a felnőtt csapatban?

- Húúú, ez egy nagyon bonyolult kérdés, amire lehet jobb is ha nem mondom el az őszinte véleményemet, mert nem akarok megsérteni vele senkit,de azért burkoltan válaszolok. Igen sajnos több olyan szezon is volt amikor egyedül voltam helyi játékos a csapatban (azért írom hely játékosként, mert akin okányi mez van az elméletileg okányinak számít a csapatban), ennek az oka (szerintem) a hozzáállás kérdése lehet, mert a lehetőség meg lett volna akkor is és most is, csak úgy kellett volna odaállni mindenhez és mindenkihez. Mindig volt valami kifogás, hogy azért mert szeghalmiak vannak a csapatban…. azért mert vésztőiek stb. mindig volt valami amire lehetett fogni és inkább „kiöregedtek” az ifiből és nem fociznak minthogy beállnának a sorba és tennék a dolgukat. Szerintem elég ha ennyit írok… a többit megtartom magamnak.

- Volt vagy van e olyan játékos nálatok, akivel szeretsz vagy szerettél együtt játszani?

- Igazából mindenkivel elvagyok a pályán (kisebb nagyobb összeszólalkozásokkal), de a múltbeli csapatból akivel a legjobban szerettem együtt játszani az Komáromi Fecó volt, a mostani csapatból Zsigovics Gabival, Gróh Attilával, Nagy Krisztiánnal és Sós Bencével szeretek a legjobban játszani. Természetes, hogy a többi csapattaggal is, de ők a legkiemelkedőbbek.

- Szerinted mi volt az oka a csapat őszi összeomlásának?

- Ez is fogós kérdés. Az egyik fő oka szerintem a morális problémák voltak, nem volt szinte semmi tűz a csapatban, nem sikerült az első pár meccset behúzni és utána leengedett mindenki. A másik fő okot nem szeretném leírni, mert nem biztos, hogy publikus lenne.

- Tavasszal látványosan jobban szerepeltek. Mi változott az őszhöz képest?

- Az edző! Mentek el játékosok, jöttek újak, akik bizonyítani akarnak, küzdeni, győzni jönnek fel a pályára és rengeteget tesznek is érte. Egyre jobb az öltözői hangulat, ami megint csak sok erőt ad a csapatnak, egyre jobban érzem, hogy küzdünk, hajtunk egymásért, és lassan de biztosan kialakul az a légkör, ami egy jó csapathoz kell.

- Számodra (és csapatod számára) a Köröstarcsa elleni mérkőzés csak egy a sok közül, vagy érzel (éreztek) valamiféle rivalizálást a két csapat között? Ezt most nem a tabellán elfoglalt helyezés miatt kérdezem.

- Számomra igazi presztízs meccs a 2006-os szezon miatt, amikor Halmosi Úr idejött edzőnek, és szétbombázta a hozott játékosaival az előző évben bajnokságot nyert csapatunkat. A többi játékosnak pedig szerintem csak egy meccs a többi közül, amit meg kell nyernünk, hogy a tabellán minél előrébb végezhessünk a szezon végén, és persze megelőzhessük Köröstarcsát.

- Az utóbbi években többször is egy osztályban szerepelt a két gárda, és 6 mérkőzésen te is szerepeltél ellenünk. Akadt-e ezek között olyan, amely valamiért emlékezetes maradt számodra?

- Ha őszinte akarok lenni, olyan nagyon nem maradt meg túl sok minden bennem. Az egyik amikor kegyetlen rossz volt a pályátok, a másik amikor Boruzs Petinek eltörte az egyik játékosotok a lábát. Nem sok pozitívum van benne, de sajnos ez van.

- Mit vársz a szombati mérkőzéstől?

- Egyértelműen győzni szeretnék, szeretnénk ellenetek, mivel nekünk nagyon kell ez a 3 pont, legalább annyira mint nektek. Szerintem jó kis iramos mérkőzés lesz, olykor parázs hangulattal és a végén remélem hazai sikerrel.

- Hova várod a két csapatot a bajnokság végén?

- Ha a 10. hely köré fel tudnánk kapaszkodni, akkor annak nagyon örülnék, és szerintem az lenne a reális helyünk erre a szezonra nézve, de mivel a foci kiszámíthatatlan sport, igazából nem tudom. Szerintem nektek is ott lenne a helyetek a környékünkön a szezon végén (remélem eggyel mögöttünk ).

- Köszönjük, hogy rendelkezésünkre álltál, sok sikert kivánunk számodra, és csapatod számára is.

- Én is köszönöm a felkérést! Sok sikert kívánok én is nektek!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés